Kicsit az alkoholról

Nem vagyok egy korán kelő, de ha kell, megteszem. Így volt ez ma is. Kicsit rendbe raktuk/rakjuk az udvart, leburkoljuk kővel. Ehhez hívtunk úgymond szakembereket, akik a kőműves névre hallgatnak.
Érdekes emberek ezek a kőmunkások. Még nem láttam olyan betonozót, aki valaha is öltönyben és nyakkendőben lett volna. Tárgyalni is munkásruhában megy. Gondolom, hogy a koszos gatyájából egyből elő tudja hirtelen kapni a colstokot. Ezek azok a jómunkásemberek, akik nem prospektusokon keresztül, méregdrágán adják a termékeiket, hanem kétkezi munkával gürcölnek minden forintért. Akiknek az a menedzsment, hogy az emberek elmondják egymásnak: Ú, a Pista nagyon szépen dógozik ám! Mint a kisangyal. Becsületes, megéri a pénzét!
Nem akarom leszólni őket, hiszen a társadalomnak szüksége van rájuk. Csak elmondom ami eszembe jut róluk.
Szóval ilyen jómunkásemberek jelentek meg nálunk. 8 előtt keltem, kimentem és kezet fogtam az úgymond segédmunkással. Ha jól számolok ilyenkor kábé két karnyira van a szánk egymástól. Hát én már onnan éreztem, hogy nem kakóval kezdett a pasi.
Szokták mondani, hogy mindenki magából indul ki. Igen, én is átgondoltam, mi lenne, ha az ő helyében lennék.
Bevallom volt olyan, amikor reggel hétkor én is egy kólába öntött rummal kezdtem. De tisztán a szeszt, éhgyomorra? Nem tudnék egy törkölyt, de még egy pohár bort sem meginni reggelire.
Volt egyszer egy húsvéthétfő, amikor sok helyre mentünk locsolni. Hidd el, nem olyan jó már aznap másnaposnak lenni, és este hatkor azért ágyban lenni, mert a mozgáskoordinációm csak a fekvéshez elég. Azóta, ha nem muszáj nem is iszom nappal, és egyébként sem sokat.
Egyszerűen nem bírom felfogni, hogy lesz valakiből alkoholista? Biztos ugyanúgy adottság kell hozzá, mint sok minden máshoz. Azért nem értem, mert - ugyancsak magamból kiindulva -, volt nekem már pár másnapom, de még azt a bizonyos gyógysört sem kívántam, nem hogy újra berúgjak.
Ha nem rúgok be, akkor sem tiszta a fejem, és ha nem tiszta a fejem, akkor meg nem tudok semmire koncentrálni. Bár lehet, hogy a betonkeveréshez nem kell túl sok koncentráció.
Szeretnék elnézést kérni ettől az embertől! Nem őt akarom kifigurázni, csupán a mértéktelen alkoholfogyasztásról beszélek.
Különben sem tudom, lehet, hogy ma éppen bal lábbal kelt fel és csak nyugtatóként vette magához a borospalackot, különben meg nem iszik egy kortyot sem.
Hát ez van! Egy biztos, alkoholista nem leszek. Egyszerűen nem bírná a gyomrom.
A következő egy nagyon sokszor elsütött poén, de leírom, meglegyen írásban is:
Inni mértékkel és tartózkodással kell! Mérték: vödör, Tartózkodás: az asztal alatt.
Egészségedre!